Ugrás a tartalomhoz

Weygand Tibor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weygand Tibor
1929-ben
1929-ben
Életrajzi adatok
Született1905. november 27.
Alcsút
Elhunyt1965. július 12. (59 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszerénekhang
Tevékenységdalénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Weygand Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Weygand Tibor[1] (Alcsút, 1905. november 27.[2] – Budapest, 1965. július 12.) dalénekes, az 1930-40-es évek egyik legnépszerűbb előadója, számos egykori slágert elénekelt, az egyik első magyar hangosfilm-zeneszerző és énekes.

Élete

[szerkesztés]

Weigand József és Czeiner Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged – és fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király – színházban is fellépett. Barátja, Polgár Tibor révén a rádió is foglalkoztatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többsége sláger lett.

Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém; Ne haragudjon rám – énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön – London, Bécs valamint Franciaország és Németország több városában – is. A negyvenes évektől csökkent népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának. A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkoztatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve – Kalmár Pálhoz hasonlóan – feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó dzsessz. A szvingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa.[3]

Legismertebb slágerei

[szerkesztés]

Diszkográfia

[szerkesztés]
  • Kemény Egon – Szécsén Mihály: Kedves Helén (1937, vidám foxtrott), Weygand Tibor, Buttola Ede Pátria-Swing Zenekara
  • Kemény Egon – Szécsén Mihály: Ma éjjel úgy zokog a gitárom (1941, olasz tangószerenád)  Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar
  • Kemény Egon – Rákosi János: Mondd meg nekem (1942, dalkeringő) Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar

Filmszerepek, közreműködések

[szerkesztés]

Hang és kép

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Német származása miatt kezdetben használta a "Wiegenaui" előnevet. Nevét többször írták színlapokon, stáblistákon, műsorfüzetekben Weigand-ként is
  2. Születése bejegyezve az alcsútdobozi polgári anyakönyv 55/1905 száma alatt.
  3. Hot Jazz Band - Szerelemhez nem kell szépség, youtube.com
  4. Weygand Tibor - Teve van egypúpú, youtube.com
  5. Weygand Tibor - Legyen a Horváth-kertben, Budán (HQ), youtube.com

További információk

[szerkesztés]